Réce tanösvény Apaj, ökotúra a Felső Kiskunsági pusztán, a Kiskunsági Nemzeti Park területén
Nemzeti Park Mikla-puszta Területe: 6241 ha Életföldrajzi tájegység: Alsó-Dunamente A Dunamenti-síkságon elhelyezkedő három nemzeti parki mozaik közül Miklapuszta a legdélebbi, a Solti-sík és a Kalocsai-Sárköz kistájak határán helyezkedik el. Ez a terület is a Duna alacsony árterén jött létre, amelyet minden évben elöntött a Duna.
Kiskunsági Puszták Őszvégi pillanatok FelsőKiskunsági puszta
Közel 140 km üzemen kívüli csatornát és gátat, továbbá az ezekhez kapcsolódó műtárgyakat és egyéb tájsebeket számol fel a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Felső-kiskunsági-pusztán, Apaj környékén európai uniós támogatásból, 420 655 896 Ft felhasználásával.
Miklapuszta Kiskunsági Nemzeti Park
Felső-kiskunsági-puszta Területe: 11 061 hektár Életföldrajzi tájegység: Alsó-Dunamente A Hortobágy után a Felső-kiskunsági-puszta az Alföld második legnagyobb szikes pusztája, legismertebb része Apaj. A Duna egykori alacsony árterén helyezkedik el. A hajdani folyómedrek ma is követhetők mind hidrográfiai, mind botanikai szempontból.
Felsőkiskunságipuszta Kiskunsági Nemzeti Park
A Felső-Kiskunsági puszta felszínét tágas rétek, legelők uralják. A szikes pusztákon költő madárfajok közül a fokozottan védett túzok érdemel különleges figyelmet. A hagyományos állattartás, a régi magyar házi állatfajták legeltetése ma is fontos szerepet játszik e táj arculatának megőrzésében.
Felsőkiskunságipuszta Kiskunsági Nemzeti Park
Felső Kiskunsági tavak - Gulipán tanösvény : GULIPÁN TANÖSVÉNY. A kiskunsági szikes tavak vidéke Szabadszállás és Fülöpszállás között az 52-es főút mellett található. Parkolási lehetőség az 52-es út melletti Kígyósi-csárdánál van. Illetve a tanösvény induló pontjánál, az állattartó telep mellett is lehetséges a parkolás.
Kiskunsági Puszták Kelemenszék, Gulipánok
Felső-kiskunsági-tavak A övezet mélyedéseiben szikes tavak és mocsarak fejlődtek ki. E ritka élőhelytípus értékes növény- és állatvilágnak házigazdája. Sajátos növényei a fehér tippan és a sovány csenkesz. Fészkelő közösségek fejlődtek ki gulipánokból, gólyatöcsből és küszvágó csérből. Magasabb részein ugartyúk fészkel. Izsáki Kolon-tó
FelsőKiskunsági puszta, Apaj YouTube
I dén ősszel a sok csapadéknak köszönhetően szokatlanul zöldek és élénk színűek a kiskunsági szikes puszták. Nagy területeken áll a víz, és sok helyen csak gumicsizmában lehet közlekedni, akárcsak tavasszal. Aki az 52-es úton autóval szeli át a nemzeti parkot, az mindkét oldalon láthatja, hogy a vizes, tocsogós réteken tömegesen virágzik a halványlila sziki.
FelsőKiskunsági Szikes tavak GoTourist
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. 6000 Kecskemét, Liszt F. u. 19. A tanösvény bemutatja a pusztai kisvasút történetét és a homokpuszta jellegzetes élővilágát, valamint az őshonos magyar házállatfajtákat és a bugaci pásztoréletet. A tanösvény részét képezi a Pásztormúzeum.
Másfél méter magas kilátó uralja a felsőkiskunsági pusztát
Felső-kiskunsági-puszta A Kiskunsági Nemzeti Park legészakibb törzsterülete a Felső-kiskunsági-puszta. A Duna egykori árterületén Apaj, Bugyi, Kunpeszér és Kunszentmiklós határában helyezkedik el. A védett terület átnyúlik Pest vármegyébe, az északi határa mindössze 20 km-re van Budapesttől.
Kiskunsági Puszták Peszéradacsi rétek, Peszérierdő
Felső-kiskunsági-puszta - Wikiwand A Kiskunsági Nemzeti Park legészakibb törzsterülete a Felső-kiskunsági-puszta. A Duna egykori árterületén Apaj, Bugyi, Kunpeszér és Kunszentmiklós határában helyezkedik el. A védett terület átnyúlik Pest megyébe, az északi határa mindössze 20 km-re van Budapesttől.
Szikra és az Alpárirét Kiskunsági Nemzeti Park
Felső-kiskunsági-puszta. Bővebben: Felső-kiskunsági-puszta: Ez a területegység a hortobágyi tájra hasonlít. A hajdani Duna-ártéren a folyószabályozás után fel-fel gyorsult a szikesedés, a növényzetét elsősorban olyan sótűrő, sókedvelő fajok alkotják, mint a veresnadrág csenkesz, a magyar sóvirág, a kamilla.
Kiskunsági Puszták Apajpuszta májusban
Egy hosszú, Kunadacstól Orgoványig húzódó buckavonulat középső része. Egyedülállóvá többek között az teszi, hogy itt vannak Magyarország utolsó mozgó homokbuckái ahol még mai is figyelemmel kísérhetjük a szél felszínformáló munkáját.
.JPG/1280px-Apajpuszta%2C_Kiskunsági_Puszta_-_2013.04.13_(20).JPG)
FileApajpuszta, Kiskunsági Puszta 2013.04.13 (20).JPG Wikimedia Commons
A Felső-Kiskunsági-tavak, a Felső-Kiskunsági-puszta és a Kolon-tó a Ramsari egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vadvizes élőhely. Ezeken túlmenően a Kolon-tavat hazánk egyetlen biogenetikai rezervátumként is számon tartják.
Felső Kiskunsági tavak, gyalogtúra a Gulipán tanösvényen Programturizmus
A főváros közelében elterülő pusztaság méltán az ország egyik legjobb madarászhelye. A jellegzetes pusztai madarak mellett nagy számban élnek a területen ragadozó- és vízimadarak is. Hazánk egyik legmozaikosabb területe, ahol a füves legelők mellett halastavak, mocsarak, bányatavak, alföldi erdők és szikesek is találhatóak.
Kiskunsági Puszták Orgoványi rétek pásztorvilág, birkák
A Felső-kiskunsági-puszta területe a Hortobágy után a második legnagyobb összefüggő szikes puszták és vizes élőhely láncolatokat magába foglaló térség, amelynek kiterjedése mintegy 11.064 ha.
Kiskunsági Puszták Őszvégi pillanatok FelsőKiskunsági puszta
A terület nagy része a Kiskunsági Nemzeti Park és az UNESCO Bioszféra rezervátum része, míg néhány vízi élőhely a Ramsari Egyezmény alá tartozik. A Felső-kiskunsági pusztán 112, bombatölcsérekben kialakult kistó alkot élőhely-hálózatot. Ezt a tóhálózatot valószínűleg a második világháború idején a közeli.